kisbetű és nincs pont a végén

nemrég azt hittem, hogy van egy barátom, akivel megbeszélhetem a dolgaim, de ebben a pillanatban odáig jutottam, hogy elkeseredettségem csillapítandó kitöröltem a telefonszámát mindenhonnan, hogy később se legyek képes felhívni, amikorra már tompulna az érzés. Hogy sajnálom-e ? Nem hiszem, és nem hiszem, hogy később sajnálni fogom. Nem akarom részletezni a történteket, mert akkor még így, egyedül is, hogy nem ketten vagdossuk egymás fejéhez, hogy ki miről tehet, vádaskodásba és panaszkodásba fulladna mondanivalóm. Nagyszerűen sikerült a munkanapom és szerettem volna elmesélni valakinek, de nem tudom és félek, hogy a hétvégém is oda... Valamikor anyámmal beszéltük meg a napjainkat, az övét is és az enyémet is. Jó volt. Legalább volt. De most semmi sincs

azért ide leírhatom, amire gondolok

something no one understands