Cheongpa-dong

nem saját kép, a forráshoz klikk a képre

Elolvastam

Kim Hoyon „Nagy remények ksboltja” című könyvét.

Értékelésem: 10 / 10 pont.

Hogyan mérem: azt mérem, mennyire gondolkodtat el olvasás közben és az elolvasást követő napokban, minél inkább, annál magasabb a pontszám.

Nem hiszem, hogy bármi fontosat árulok el a jövő olvasói számára, ha pár szót írok a történetről: igazán izgalmas és meghökkentő körülmények között egy szöuli „kisboltban” új alkalmazottat vesznek fel az éjszakai műszakra. Egyrészt figyelemmel kísérhetjük a főhős csetlés-botlásait, hogyan tanulja meg az új munkahelyhez tartozó új szakmát és végül hogyan nő fel a feladathoz, másrészt, hogyan válik a boltba járó vásárlók „gyóntató papjává / pszichológusává”. Mindezen, az egyéni élettörténeteken keresztül az olvasó megismerheti a valóságot arról, milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy munkavállalónak, anyának, apának, fiatal, vagy idős felnőttnek, fiú vagy lány gyermeknek ma Koreában... és végül rájöhet: nem csak Koreában, hanem bárhol a világban.

Érdekes ? Nagyon,

Romantikus ? Szerintem az is,

„Nagyon mai” (van egy ismerősöm, aki a filmekre szereti ezt mondani) ? Igen, mai,

Gyilkolnak benne ? Nem,

Le lehet tenni ? Nem nagyon,

Hosszú ? Nem (én lassan olvasok, mert a könyv végére szeretek emlékezni a részletekre, nekem egy hetembe került elolvasni, normál olvasó számára két nap),

Milyen alcímet adnék a könyvnek ? Hofi nyomán: „Fárasztó sportág a pénzvadászat”

Szerintem olvasd el.

Apróság: érdekes, hogyan adnak címet egy történetnek, minden országban valami teljesen más - de a „kisbolt” szó mindenhol benne van.