munka (Suzanne X.)

… hát, … sokáig gondolkodtam azon, hogy betegyem-e ide ezt a képet*. Végül úgy döntöttem, hogy kivágom belőle azt a részt, amiért valamikori munkaadóim felől esetleg szemrehányást kaphatnék és így beillesztem, lesz, ami lesz. A képen Jean-Marc** látható és épp ő az oka előbbi döntésemnek: a fotó annyira jól sikerült… már-már heroikus pózban mutatja be őt, hogy egyszerűen nem hagyhattam ki a történetből. Így viszont – ugye – csak jót mondhatok róla és ennek semmi akadálya, mert sok ilyen tulajdonsága is van.

Jean-Marc úgy dolgozik, mint egy tank. Általában az volt az érzésem, hogy ha mindenki elmenne az építkezésről, akkor egyedül is felépítené ezt az irdatlan tartályt, azzal a különbséggel, hogy akkor gyorsabban lenne kész. Jean-Marc nem csak tankként, de folyamatosan is dolgozik, reggel nyolctól – a szállodai reggeli miatt nem mentünk ki korábban – este hétig (szombaton is). És a folyamatosság, amit produkál, számomra azt bizonyítja, hogy valószínűleg álmában is a munkakezdésre koncentrál, hiszen soha sem áll meg azon töprengeni, hogy valamit így, vagy inkább úgy csináljon. Jean-Marc szervez… állandóan, és előre gondolkodik… állandóan; előfordult, hogy egy pizzériában, a harmadik falásnál mondta el, hogyan képzeli el hétfőn a kezdést… bár később a munkahelyen kívüli közös étkezések az én elszigetelődésre hajlamos karakterem miatt elmaradtak. Az előre gondolkodás miatt Jean-Marc soha sem tesz feleslegesen egyetlen lépést sem, mert az neki feleslegesen elpocsékolt időt – és végül, azt hiszem, pénzt – jelent. Jean-Marc szörnyen erős: én magam is sokat dolgoztam szakmunkásként, de többször előfordult, hogy ő egyetlen hanyag csuklómozdulattal lazított meg valamit, amin én már percek óta „remegtem”. Amikor elindult a homokban, vagy a munkagépek félméter mély keréknyomaiban, soha sem voltam képes utolérni őt, akkor sem ha ő még harminc kilónyi felszerelést cipelt a kezeiben. Egyszer valahol azt olvastam, hogy Nyugat-Európának abban az északi sávjában, ahol ő is él, az ember előtt lebegő feladat és az elvégzett munka az, ami az agyakban a vallást helyettesíti… valójában az maga a vallás. Nem ő volt az első ilyen ismerősöm.

VM / 2015.06.27. / Vác

*Jean-Marc nem tudta, hogy fotózom őt, a póz nem "belőtt", hanem természetes

**Írásaimban mindenkinek más nevet adtam