„Laisztrügonok csatája” – mondta hosszas gondolkodás után
egy idős úr. „Odüsszeusz álma” – vágta rá azonnal egy dekoratív hölgy, aki így
próbálta meg tanult ember benyomását kelteni és remélte, hogy nem az idős úrra figyel
majd mindenki, hanem rá; az idős urat viszont egyáltalán nem érdekelte, hogy figyel-e rá valaki
a falon lógó festmény nézegetése közben. „Meztelen nők” – dünnyögte bölcsen Csi
Im az orra alatt, mert a falon lógó kép íveiben itt-ott valóban felfedezni vélt
e témára emlékeztető elemeket. „St Elmo ostroma” – kiabálta be hátulról valaki,
de el is harapta szavai végét, mintha hirtelen azon kezdene gondolkodni,
hogy hol is van az a hely, hátha valaki rákérdez. „Ökrök” – bökte ki önkéntelenül első gondolatát Va Mi, aki
a terem sarkában ácsorgott; de gyorsan a fal felé fordult, mintha egy másik
festményt bámulna, mert a hirtelen rázuhanó csendből érezte, hogy megjegyzését mindenhol hallották a
teremben.
Va Mi és Csi Im véletlenül ismerték a művészt, és tudták,
hogy csak levezetésképpen fest, azaz semmire sem gondol, amikor vonalakat kezd
húzogatni egy papírlapra.
VM / 2015.07.25. / Vác
No comments:
Post a Comment